Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A negyedik, utolsó részben megnézzük, hogyan tudja egészségesen használni a videójátékot.
Az egyéni és globális boldogság rendhagyó megvalósításáról, az emberi tudatállapotok nem szokványos megközelítéséről, a kamaszokkal való küzdelem értelméről és egy szépíró természettudós különleges (szellemi) kalandjairól is olvashatunk idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai között. A szerteágazó témákat tárgyaló kötetek közös pontja az önmagára, a világra és a változásra nyitott személy.
Ha közvéleménykutatáson feltennénk a kérdést, mi volt a válaszadók legharmonikusabb életszakasza saját életükből, a kamaszkor aligha lenne az elsőként megjelöltek közt. Ám ha a legmozgalmasabb, esetleg a lelkileg legmegterhelőbb időszakot kérdeznénk, valószínűleg a kamaszkor vinné el a pálmát.
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
Nem azért jöttem vissza Magyarországra, hogy az LSD-ről beszéljek, de amikor meghallottam, hogy azt itt kábítószernek hívják, megrökönyödtem: hogy lehet ezt eltűrni – mesélte a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, a 80. születésnapját ünneplő Feldmár András. A pszichoterapeutával folytatott beszélgetés során szóba került a gyermekkortól tartó hipnotizáltságunk és az abból való felébredés lehetőségei, a szkepszis ereje és haszna, illetve,hogy miért vagyunk hajlamosak úgy gondolkodni, mint a gépek.
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A harmadik részben megnézzük, előnyei lehetnek a videójátéknak.
Itt vannak a borongós napok, sötét hajnalok és esték, ráadásul szorongunk: világjárvány szedi áldozatait. Romlik a kedélyünk, energiánk szintje csökken – vajon ez már a depresszió? Hol a határ?
“Odáig jutottunk, hogy teljesen összemosódik a fejekben a véleménykülönbség, a konstruktív kritika, az értelmes, termékeny vita és a köpködés, a zaklatás, a másik ember szándékos sértegetése és megalázása” – írja a pszichológus az ártó kommentelésről Ki vagy te, az elvárások szorításában? című, nemrég megjelent könyvében.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erika pszichológussal beszélgetünk a kamaszokról.
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A második részben megnézzük, milyen ártalmai lehetnek a videójátéknak.
Shawn Achor amerikai pszichológus hét alapelvet mutat be rossz szokásaink leküzdésére, hatékonyságunk növelésére és képességeink kibontakoztatására.
A serdülő kötődési képességétől is függ, be tud-e illeszkedni a számára különösen fontos kortársak közé.
Hogyan befolyásolja a párválasztást, a gyermekvállalást, sőt az anyai és apai feladatok megosztását, hogy a nőknek milyen volt a viszonyuk az édesapjukkal gyermekkorukban?
Attól függően, hogy milyen típusú anyák vagyunk, vagy milyen anya nevelt minket, különféle sémák állhatják útját annak, hogy anyai szerepünkben kiteljesedjünk. Hogyan vehetjük észre és írhatjuk át a káros sémákat?
Az emberi természet különös rejtélye és csapdája is egyben, hogy az lesz – mintegy „melléktermékként” – boldogabb, aki rájön, hogy a másik ember jólléte sokszor fontosabb, mint a sajátja – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, Nagy Henriett pszichológus. Az október 28-án rendezett beszélgetés során a szakember kitért arra is, hogy mennyiben múlik a boldogság az öröklött tulajdonságokon, és pesszimistábbak-e (és ezért boldogtalanabbak) a magyarok.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Kati írását közöljük.
A gyász feldolgozása után az eltávozott szeretteinkkel szimbolikus kapcsolatba kerülünk, ami nem csupán emlékezést jelent, hanem eleven kapcsolódást. Ez független attól, hiszünk-e a lélek túlélésében, avagy sem. Hogy ez a kapcsolódás létrejön-e, és ha igen, milyen minőségben, azt sok minden befolyásolhatja.
Feldmár András pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia magazin állandó szerzője október 28-án ünnepli 80. születésnapját. Ebből az alkalomból válogattuk össze néhány olyan gondolatát, amelyek az elmúlt 10 évben a lapban megjelentek.
Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
